2010. november 13., szombat

Az Óperenciás tengeren, de még az Üveghegyeken is túl....5.




WALTZING MATILDA

Tulajdonképpen nem kellene azon csodálkozni , hogy az ausztráloknak a himnusza is rendhagyó.
Igazából nem nevezhetjük himnusznak, talán a "nemzeti dal", vagy méginkább a "nemzet dala" illik hozzá.
Ugyan egy ideje kötelezővé tették a hivatalos himnusz megtanulását, és bizonyos eseményeken az éneklését is, de a Waltzing Matilda máig verhetetlen. Egy európainak, de különösen nekünk, magyar embereknek, a méltóságteljesen komoly, komorságba hajló himnuszunk után, egy csavargóról szóló ballada több mint komikus,és illetlennek hat. Ám lássuk be, hogy vonzó a dallamossága, a pattogó ritmusa, főként ha nem értjük a szöveget. Ha kicsit is ismerjük az ország történelmét, szinte következik belőle a nemzeti dal műfajának rendhagyó mivolta.

Nos én lerántom a leplet a tartalmáról is.

Azért esett a választásom a fenti kisfilmre, mert a dal is elhangzik benne, de a -mára már- jelképpé vált, a hőskort idéző tárgyak is jól láthatók a rajzokon.
A Swag Mant, akiről a nóta szól,- amely beltartalmilag meghazudtolja a vidám ritmusosságát-nevezzük nevén kérem,ő egy egyszerű, csavargó, birkatolvaj.
Jár-kel az országban, csekély tulajdona a hátán, időnként talán dolgozik is, de ha nincs munka, nem riad vissza a lopástól sem.
Hősünk- a dalban- a birkalopás után csendőrkézre került volna, de beleölte magát egy hideg, mély vízbe, amely a szépen hangzó Billabong nevet viselte.

Lássuk hát, hogy mit cipelt magával kalandos vándorútján egy "swagmen", a csavargó.
Legfontosabb tartozéka, amelyről a dal a címét is kapta, a hátizsákja, a Waltzing-Matilda, magyarul Táncoló Matild. Azért táncol, mert a benne rejlő birka izeg-mozog a zsákban, és azért Matild, mert valóságos, hús-vér párja nem lévén az utazó életmód miatt, ez a szütyő volt a leghűségesebb társa. Mindíg volt nála egy nagyobb fajta rozsdás konzervdoboz, füllel, melynél fogva a tűz fölé lehetett akasztani. Ebben készült az ausztrál bush-ban (bozótos) is elhagyhatatlan tea , mindenfajta étel, és a liszt-víz keverékéből összeállított kenyérféle. Ezt a "hagyományt" manapság a cserkészek tartják életben, táborozáskor sütnek hasonlót , hasonló körülmények között.

Azt, hogy az ausztrálok mennyire veszik komolyan a dal himnusz jellegét, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az 1976-os montreáli és a 2000-es sydney-i olimpián is felzendült sok ausztrál torokból. Máig hallható a neves sporteseményeken, különböző rendezvényeken.
Legutóbb, mikor Andre Rieu Ausztráliában járt, fogadást kötöttünk a férjemmel, hogy nem hagyja ki a mindig nyerő Waltzing Matildát. Már-már úgytünt, hogy vesztettem, amikor a sokadik ráadás után, leges-legutolsó számként, a közönség tomboló tetszésnyilvánítása és boldog, elandalodó dalolása kíséretében felhangzott végre :-)

(Ha van egy kis időtök, írjátok be a google-ba: You Tube Andre Rieu Waltzing Matilda, és nézzétek meg)

15 megjegyzés:

  1. De jó! Egyetemista koromban (angol bölcsész szak) elemeztük a Waltzing Matildát, mert tényleg benne van az egész ausztrál kultúra. :))
    Jó, hogy ismét felelevenedik bennem. Köszönöm.:)

    VálaszTörlés
  2. MissMigrans,érdekes amit írtál, gondolom tartalmilag elemeztétek. Jó érzés, hogy örömet okozhattam :-)))
    Érdemes megnézni amit a végén ajánlottam, az ember nem hisz a szemének, pedig 20 évet éltem ott.

    VálaszTörlés
  3. Hát elgondolkodtató. . .
    főleg az, hogy mennyire máshogy is lehetnek dolgok, nemcsak úgy ahogy mi képzeljük, vagy megszoktuk. . . .

    VálaszTörlés
  4. Gabi, azt igértem, hogy szokatlan dolgokról fogok mesélni. Ausztrália esetében ez nem volt könnyelmű igéret :-)))Mesélni az ottani életünkről kellemesebb, mint megszokni a nekünk idegen életformát.Pontosítok, mert mi az ottani életünket, a lehetőségekhez mérten, megpróbáltuk a megszokott mederben tartani.

    VálaszTörlés
  5. Kifejezetten kellemes, hogy egy nép végre azt a dalt választja himnuszául, amiben jól érzi magát. Mi magyarok hajlamosak vagyunk a patetikus dolgokat előnyben részesíteni.Ráadásul a szobizmus sem áll távol a szemléletünktől. Nagyon jó ismerkedni, ezzel a távoli országgal. Egyre szimpatikusabbak lesznek.

    VálaszTörlés
  6. Györgyikém, hidd el, egészen más egy-egy érdekesebb különbözőséget kiragadni, mint az összes többivel is együtt élni.Persze meg lehet szeretni, de nem volt célom sem szimpátia, sem antipátia keltése, csak megmutatni valami mást, mint az itthon megszokott.
    Az igazsághoz hozzátartozik, hogy így nem is kaptok teljes képet. Még ha ott élnél, akkor is másként látnál és élnél meg sokmindent, mint én.

    VálaszTörlés
  7. Remek ez az asztráliai sorozat, csak így tovább!

    VálaszTörlés
  8. Köszönöm István! Gyere máskor is :-)))Sort kerítek az oktatásra is :-)))

    VálaszTörlés
  9. Én is éltem más országban. Érzéseket megélni lehet, de igazán jól megmutatni sose fogom tudni.

    VálaszTörlés
  10. Györgyi, akkor te pontosan tudod, hogy mennyire hiteles mindez.Persze az adatok,évszámok valóságosak, az érzelmek amelyek a témához kötnek, akár pozitív, akár negatív irányban, csak az enyémek. Másnak más igazsága van.
    Ha nem vagyok indiszkrét, hol és mennyit?

    VálaszTörlés
  11. Szia! De jól esett itt lenni! Sokat tanultam élvezettel!:-)
    Köszönöm.

    VálaszTörlés
  12. Éva, köszönöm, újabb pozitív hullámhossz, amely hozzásegít a folytatáshoz :-)))

    VálaszTörlés
  13. Nem sokat egy évet. Németországban. Aztán másként, máshogy alakult az életem. Nagyon jó döntés volt hazajönnöm. Nem nekem való a német mentalitás. Túl precíz és lélektelen.

    VálaszTörlés
  14. Györgyi, szerencséd volt, hogy a te kezedben volt a döntés és jól döntöttél :-)))

    VálaszTörlés
  15. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés