2013. augusztus 28., szerda

HOL VOLTAM, HOL NEM VOLTAM ?






Hogy merre jártam azt többnyire tudja a kedves ide tévedő blog-olvasó.
Most inkább arról írnék, hogy hol nem.
Érdekes műsort láttam a Viasat History csatornán, "Jane Austen rajongói" címmel.
Mindenkinek ajánlom jó szívvel, aki romantikus érzelmű, szereti a fent említett írónő műveit, s korának Angliáját.
Ez a film juttatta eszembe, hogy Bath az az angol város, ahová évtizedek óta vágyom. Különleges hangulata hatással van rám,s filmeken-regényeken keresztül is megérint.
Az angol ember kissé gyermekded, játékos, mindenhol és mindenre fogadásokat köt.  Ünnepelni tud, számunkra jelentéktelennek tűnő dolgokat.
Óriási a Jane Austen kultusz Bathban (is), regényei máig hatnak , gondolatait irodalmárok, pszichológusok, történészek boncolgatják.
Korának öltözékeit boldogan varrják és hordják. Alkalmanként ezrével lejtenek benne hölgyek és urak Bath utcáin. Pedig Jane nem Bath szülötte, s nem is ott halt meg.
Nem J.A. miatt vonz az a csodás fürdőváros. Valamikor réges-régen egy hatalmas plakáton láttam először a Royal Crescent ( Királyi Félhold)  félkörívű épületsorát, a Római fürdőt, és azonnal éreztem, ezt látnom kell. Ott kell járnom a falai között, koptatnom köveit, éreznem a történelem néha viharos, néha békésen lengedező szeleit.
Az álom még nem valósult meg, de ha lenne "bakancslistám", Bath minden bizonnyal rajta lenne.

2013. augusztus 27., kedd

BAKONYBÉLBE MENNI......



......immár két esztendeje, nem ugyanazt jelenti mint hajdan .
Mégis, egyik szemem sír, a másik meg az öröm miatt könnyezik. Elérkezett a második szomorú évforduló. Lassan megszokom, hogy a falu, s azon belül a kolostor, mindig tartogat meglepetést. Ami nem lenne váratlan, ha figyelemmel kísérném modern kori szerzeteseink honlapját.

Ünnep és nagyon hosszú hétvége lévén, már az is csodaszámba ment, hogy volt szabad szoba a szállodában.
Szeretem ezt a hotelt, mert nem rongyrázós, nem drága, de amit nyújt azt kedvesen és színvonalasan adja. Nem utolsó sorban jó a konyha is. Legalább is néhány napig jó, azután el kezd vágyakozni az ember egy kis hamisítatlan hazai paprikás krumpli után. Gondolnátok, hogy a svédasztalos büfé reggeli, (mely kb. 50 fogásból áll) legkelendőbb étele a bundás kenyér ?

Augusztus huszadikán reggel elindultam a templomba, ahol annak idején a búcsú istentiszteletet tartották-tartottuk.
Meglepetésemre, a templom olyannyira tele volt hívőkkel, de még tán nem hívőkkel is, hogy alig leltem ülőhelyet. Annyira elfoglalta a gondolataimat a saját bánatom, hogy ott tudatosult bennem, itt most Szent István- napi misét tartanak a szerzetesek. Bensőségesen szép volt, ismerős liturgiával, ami olyan otthonos érzést ad az embernek,s ami a nem templomba járónak idegen. Az ismerős szövegek, dallamok, az összetartozás érzését adja. Engem pedig átlendített az  emlékezés nehezén.

A szabadban tartott kenyér és bor szentelését még a hirtelen kerekedett zápor sem tudta megakadályozni, mert a kellő pillanatban lett vége, így a kenyér, s mi sem áztunk meg.
Ki-ki haza ment, én pedig visszamentem az üres templomba, hogy kicsit csöndben és magamban lehessek együtt Vele, aki miatt mentem.
Egyszerre mellém telepedett az egyik szerzetes, és akkor már ketten üldögéltünk csendben, mígnem én elkezdtem mesélni,s ő csak hallgatott. Majd megölelt, és mielőtt elment hívott, hogy menjek délután is, mert az arborétum szentelése lesz.

Ezután vittük gyerekeimmel az emlékezés mécsesét és virágát, bejártuk az emlékezés útját, valóságosan és képletesen is. Majd ebéd, nagy beszélgetések, ahogy lennie kell és illik.

A délutáni szentelésen is több száz ember vett részt. Az arborétum csodaszép, a szeretet vendégség bőséges volt, melynek fogásait a falu lakói készítették.
                                                                                                                                                               Ha az "időm" engedi, abba a kertbe még visszatérek, mert ott sétálni az maga a megnyugvás.

2013. augusztus 17., szombat

TALÁLKOZÁSOK




Dsida Jenő : Összetartás, szeretet


Bús sirámú rengetegben
felzokog a torz halál,
bűnös arcú esti fantom
pusztulásról prédikál.

Régi nyájunk szertezüllött,
földeinken dúlt rögök,
s körbe lengőn, kárörvendőn
kacagnak az ördögök.

Ők pusztítnak, ők csinálták,
szavuk átkot, bajt hozott,
gyűlölködést, szertehúzást
s minden ember átkozott.

Árva ember lelke mélyén
pattannak a bűncsirák
s jószándékok elhalódnak
mint a dérütötte fák.

Mesterük volt szent kereszten
meghalt értük hajdanán,
mégse tudnak könyörülni
önmaguk és más baján.

Ütlegelnek, hajba kapnak,
irigységtől mind beteg.
Hahotáznak őszi szörnyek
s haldoklik a rengeteg.

Jaj ne halljam, jaj ne lássam,
hullj le, hullj le drága mély
édes álom, elfelejtő-
könyörülj meg rajtam, éj !

Hull az álom, jő az álom
elűzi a rosszakat.
Hóbelepte láthatáron
közeleg egy kis csapat.

Tűzzel, hittel, lobogóval
olyan, mint a régi nyáj,
fejük felett angyal szárnyal
és királyuk nagy király.

Napkeletről fényigézet
homlokukra ránevet,
s énekelnek, zengedeznek
sose hallott éneket.

" Amikor már álmot látunk,
mikor minden elveszett,
egy remény van, egy igazság,
összetartás, szeretet!

Kéz a kézben, új utakra
Két szemünkbe szél havaz
duzzadó erőnk felujjong
s int felénk az új tavasz."

Hull az álom, jő az álom,
elűzi a rosszakat:
hóbelepte láthatáron
lépeget a kis csapat.

Szent zenéjű rengetegben
elnémul a torz halál
s bűnös arcú esti fantom
már hiába prédikál.

Ma reggel hallottam egy riportműsort. A Misztrál együttes tagjaival egy zenés beszélgetést, mely a fenti megzenésített verssel zárult.
Értelemszerűen nem Dsida Jenővel találkoztam, sajnos ! Ámbár azt nem sajnálom, hogy a Misztrál együttessel viszont igen.
A Börzsönyben kirándultunk néhány évvel ezelőtt, ahol is egy túrákkal, turisztikával kapcsolatos rendezvény zajlott vadregényes körülmények között.Szegény Erdei Zsolt is elsuhant mellettünk, először egy fura fekvős biciglivel, majd később az aszfalt úton is, az első hazai elektromos töltésű autóban.
Mikor már meghallgattuk az előadásokat, melyek a gyaloglás örömeiről és az egészséges életmódról szóltak, megnézegettük a kiállított sportruházatokat, a természetjáró egyesületek hívogató plakátjait, megkóstoltuk az ennivaló és innivaló finomságokat, sétára indultunk a berekbe.
Egyszerre egy vidám társasággal találkoztunk, akik hívtak, hogy tartsunk velük, mert mindjárt kezdődik egy koncert a Misztrál együttessel. Mi akkor még  nem tudtuk, hogy ők fognak játszani, ők a hívogatók, csak mentünk velük, mert az valamiért olyan jó és hangulatos volt. Cseverésztünk, mint két kiránduló társaság szokott, ha találkoznak . Mentünk együtt, az erdőben felállított, rögtönzött kicsi színpadig és hagytuk magunkat elvarázsolni. Ott derült ki, hogy az odakészített hangszerek útitársainkra vártak.

A fenti verset 1926-ban írta Dsida Jenő. Milyen jó lenne, ha  úgy érezhetnénk , ez  már  csak a múltról  szól.

2013. augusztus 15., csütörtök

APRÓSÁGOK, DE NEM FELTÉTLENÜL


1. Lám-lám, nem csak a régi idők sörét, hanem a tejét is vissza lehet hozni.
Ebben a nosztalgiázó, "retrót" kedvelő világban igazi gyöngyszem ( milyen jó, hogy sokszor használható még manapság is az utóbbi szó) a Cserpes tejivó. Habár ez itt nem a reklám helye, de mégis érdemes szót ejteni róla. Évtizedekig sírtuk vissza a hajdanvolt Marx-téri Tej-büfét, melynek méltó utódjáról lészen itt szó.
Mára Cserpesék már országos hálózattá növekedtek , ét- és itallapjukon minden megtalálható mi szem,s szájnak ingere. Nem csak kizárólag tejből készült ételek, mert péksütemények, saláták is. Méghozzá kiváló minőségben.
Tejberizs hidegen vagy melegen, fahéjas cukorral, vagy kakaóval megszórva. Pohár tej a szomjazónak, házi fagylalt, (nem porból lett) saját főzet . A vaníliának vanília íze van, amiként a tejnek tej íze.
A kakaós csigát egy ügyes fiatalember szemünk láttára süti és enkezével rakosgatja tálcára, csinosan elrendezve.
Emberek üldögélnek kint és bent mint egy kávéházban, tehetik, mert kávé is van, jeges is, csodás tejszínhab koronával, szintúgy a kakaó is. Sokan vannak, mindig sokan, de a fiatalokból álló kiszolgáló személyzet jókedvű és mosolygósan készséges, még késő délután is.
Bátran merem ajánlani, ha még nem tettétek, érdemes végig kóstolni az összes joghurtot, tejfölt, s szinte mindent.
Találka helynek sem utolsó. Én mindezt az egyik budai bevásárlóközpontban próbáltam ki, s nem bántam meg.

2. Forró nyári délutánon, amikor úgy éget a nap, hogy csak leeresztett redőnyök mellett elviselhető az élet, a félhomályban még olvasni sem lehet. Ilyenkor vetemedik az ember televízió nézésre. Ha már nem lehetek vízparton, legalább a képernyőn nézegetem a Balatont a "Balatoni nyár" műsorban. Mindig muzsikál vagy ugri-bugrizik valaki, valakik, sokszor magas színvonalú előadók. Bámészkodó is akad bőven, a műsor a parton sétálók szeme és füle hallatára zajlik. A háttérben látható  közönség néha ügyet sem vet a szinpadon zajló eseményekre, hanem telefonál.
Szinte hallom : Mariskám, kapcsold be a televíziódat, benne vagyok a műsorban. S vadul integetnek :-)))

3. Ültem a villamoson, velem szemben egy korombéli hölgy, aki a szemüvegét tisztította. Mikor a magáéval végzett, átnyújtotta nekem a tisztító kendőt, mondván, hogy kár lenne egyszeri használat után eldobni. Gondoltam, ezt a kedves és hasznos gesztust én is megpróbálom. Sajnos a korosztályom nőtagjai már bizalmatlanok, annyiszor csalódtak, hogy nem hisznek a fülüknek, sem a szemüknek, arcukra ül a bizalmatlanság, a gondolatuk, hogy vajon mit akarhat ez itt. Szomorú !

4. Szintén televízió, nyár, rekkenés, mellettem kicsi hároméves. A műsorban egy különleges, hosszú orrú teknős. Bendikém így szólt : tudod Mama, azért olyan hosszú az orra, mert sokat piszkálta és Pinokkió orra lett.

5. Ez is Bendi egyik szóalkotása, mely a nyeremény és a győzelem szóból született és ujjongva kiáltja: győzemény, győzemény !!!!

6.  Bendi felmarkolta a szülei által asztalon hagyott aprópénzt, s kicsi kezében szorongatva közölte velem, hogy:  Mama, meggazdagodtam ! Mondom neki, honnan veszel ilyet, te kicsi emberpalánta, mire Ő, a Magyar Népmesékből :-)))))

Itt a vége, fuss el véle !!!

2013. augusztus 13., kedd

SZŰR-REÁLIS

Semmi ágán semmi ül, semmi nótát hegedül....


Mentem, de jöttem is
ettem ételt egyszerűt,
éltem az életet, az egyszerűen nagyszerűt
fénylett a fény, sötétlett az árnyék....
fordítva soha, soha, soha.....
gyöngyözött a gyöngyös gyöngy
libbent a lebbenő lebegős libegő levegő,
ajtók, ablakok, kapuk, kilincsek
zöld, kék, sárga, nincstelen kincsek
virágok óhhh és könyvek ahhh
toszkánák toszkánájának álma kísért az ártéri erdőkben
boldogságban csalódtam, csalódásban boldogan
futottam
réten
úton
úttalan utakon
idebenn és odakünn
lelkemből lelkedzett
lélekszakadott
holnap
holnapután
örökké.........

2013. augusztus 8., csütörtök

KÉSZÜLŐDÉS






38 fok, celziuszban mérve, árnyékban. Olyan meleg van, hogy még a medencéig sincs kedvem kimenni.
A benti 26 fok arra késztet, hogy kezdjek el készülni a találkozóra. Gondolati szinten már összeállt , valóságosan pedig a hűtőben vár sütésre a pogácsa, a sajtos-sonkás papucskák. Néhány üveg Heineken üvege párásodik a sör kedvelőinek.
A kertben érik a korai muskotályos szőlő, abból is szedni kéne.
Mindig élmény barátokkal találkozni. A barátokkal egy húron pendülünk, félszavakból is......, és nem értik félre egymás humorát, s ha véletlenül mégis megesik, nem torolják meg.
Ha régen találkoztunk, izgalmas az is, hogy ki mennyit változott az egymástól időben és sok-sok kilométerben mért távolság alatt-miatt.

Most várakozom.

2013. augusztus 5., hétfő

A CSODÁLATOS TISZA-TÓ....








.....méltán illeszkedik az idei nyár élményei közé.
Szinte hajszálra ugyanezen az út(víz)vonalon csónakáztunk, mint ami a videón látható.
Csak a valóság sokkal szebb.
A holtágak árnyas rejtekeit, a tündérrózsák szűzies fehérségét , a tündér fátylak aranyló sárga színét leírni lehetetlen. Fényképen is csak avatott művészek keze munkája nyomán kelhetnek életre a víz és az ég színe változásai.

A nádasok vízi madarai úgy élik az életüket mintha háborítatlan lenne az élőhelyük.
A rekkenő nyári hőség sem tudta megrontani az élmények "ízét".
A poroszlói Ökocentrum nem véletlenül vált közkedvelt látogató hellyé ilyen rövid idő alatt.(2012-ben nyitották meg) Kihagyhatatlan! Nem horgászok számára is számos meglepetést ígér, és be is váltja.

Kis unokám 8 halat fogott. Ragyogó színű vörösszárnyú keszeget, kárászt, s még ki ismeri milyen halakat, melyeket rövidke fotómodellkedés után már vissza is eresztett a vízbe.

" Hej halászok, halászok"....itt sokat foghat a hálótok !