2013. augusztus 15., csütörtök

APRÓSÁGOK, DE NEM FELTÉTLENÜL


1. Lám-lám, nem csak a régi idők sörét, hanem a tejét is vissza lehet hozni.
Ebben a nosztalgiázó, "retrót" kedvelő világban igazi gyöngyszem ( milyen jó, hogy sokszor használható még manapság is az utóbbi szó) a Cserpes tejivó. Habár ez itt nem a reklám helye, de mégis érdemes szót ejteni róla. Évtizedekig sírtuk vissza a hajdanvolt Marx-téri Tej-büfét, melynek méltó utódjáról lészen itt szó.
Mára Cserpesék már országos hálózattá növekedtek , ét- és itallapjukon minden megtalálható mi szem,s szájnak ingere. Nem csak kizárólag tejből készült ételek, mert péksütemények, saláták is. Méghozzá kiváló minőségben.
Tejberizs hidegen vagy melegen, fahéjas cukorral, vagy kakaóval megszórva. Pohár tej a szomjazónak, házi fagylalt, (nem porból lett) saját főzet . A vaníliának vanília íze van, amiként a tejnek tej íze.
A kakaós csigát egy ügyes fiatalember szemünk láttára süti és enkezével rakosgatja tálcára, csinosan elrendezve.
Emberek üldögélnek kint és bent mint egy kávéházban, tehetik, mert kávé is van, jeges is, csodás tejszínhab koronával, szintúgy a kakaó is. Sokan vannak, mindig sokan, de a fiatalokból álló kiszolgáló személyzet jókedvű és mosolygósan készséges, még késő délután is.
Bátran merem ajánlani, ha még nem tettétek, érdemes végig kóstolni az összes joghurtot, tejfölt, s szinte mindent.
Találka helynek sem utolsó. Én mindezt az egyik budai bevásárlóközpontban próbáltam ki, s nem bántam meg.

2. Forró nyári délutánon, amikor úgy éget a nap, hogy csak leeresztett redőnyök mellett elviselhető az élet, a félhomályban még olvasni sem lehet. Ilyenkor vetemedik az ember televízió nézésre. Ha már nem lehetek vízparton, legalább a képernyőn nézegetem a Balatont a "Balatoni nyár" műsorban. Mindig muzsikál vagy ugri-bugrizik valaki, valakik, sokszor magas színvonalú előadók. Bámészkodó is akad bőven, a műsor a parton sétálók szeme és füle hallatára zajlik. A háttérben látható  közönség néha ügyet sem vet a szinpadon zajló eseményekre, hanem telefonál.
Szinte hallom : Mariskám, kapcsold be a televíziódat, benne vagyok a műsorban. S vadul integetnek :-)))

3. Ültem a villamoson, velem szemben egy korombéli hölgy, aki a szemüvegét tisztította. Mikor a magáéval végzett, átnyújtotta nekem a tisztító kendőt, mondván, hogy kár lenne egyszeri használat után eldobni. Gondoltam, ezt a kedves és hasznos gesztust én is megpróbálom. Sajnos a korosztályom nőtagjai már bizalmatlanok, annyiszor csalódtak, hogy nem hisznek a fülüknek, sem a szemüknek, arcukra ül a bizalmatlanság, a gondolatuk, hogy vajon mit akarhat ez itt. Szomorú !

4. Szintén televízió, nyár, rekkenés, mellettem kicsi hároméves. A műsorban egy különleges, hosszú orrú teknős. Bendikém így szólt : tudod Mama, azért olyan hosszú az orra, mert sokat piszkálta és Pinokkió orra lett.

5. Ez is Bendi egyik szóalkotása, mely a nyeremény és a győzelem szóból született és ujjongva kiáltja: győzemény, győzemény !!!!

6.  Bendi felmarkolta a szülei által asztalon hagyott aprópénzt, s kicsi kezében szorongatva közölte velem, hogy:  Mama, meggazdagodtam ! Mondom neki, honnan veszel ilyet, te kicsi emberpalánta, mire Ő, a Magyar Népmesékből :-)))))

Itt a vége, fuss el véle !!!

2 megjegyzés:

  1. Köszönöm ! Minden jó, ha a vége jó ! ! ! (ezt mostanában gyakran ismételgetem, bizonyára valami ilyesmiben reménykedem :-)))

    VálaszTörlés