2010. október 21., csütörtök
Az Óperenciás tengeren, de még az Üveghegyeken is túl .... 1.
Több oka is van annak, hogy ezt a címet választottam.
Először is mesélni szeretnék Nektek egy országról. Másodsorban, mindazoknak akik még nem jártak Ausztráliában, csak olvastak, hallottak róla, mesebeli országnak tűnik. Nem is tévednek túl nagyot.
Kolbászból ugyan nincs a kerítés,-szerencsére, mert az ozi kolbásznál nem könnyű rosszabbat találni- de sok a különlegesség , amelyek csak arra az országra jellemzők.
Hogy mennyire nem mese, magatok is láthatjátok, csak elő kell venni a térképet.
Óriási földrész , ugyanakkor egyetlen ország van rajta, melyet végeláthatatlan, óperenciás- óceánok vesznek majdnem teljesen körbe. Ahol nincs óceán, ott is tenger van.
Ami pedig az Üveghegyeket illeti, nem véletlenül írom nagy betűvel, mert léteznek, de róluk majd később ejtek szót.
Ha Ausztráliába el akarunk jutni, fel kell készülnünk rá, hogy minden eddiginél hosszabb, fárasztóbb, de kalandos és élménydús nap, vagy napok várnak ránk.
Ha túléltük a repülőutat, rögtön a repülőtéren ér az első meglepetés. Bármennyit is tanultunk angolul, bármelyik nyelviskolában, esetleg valahol angol nyelvterületen, mégsem értünk egy árva szót sem a született ausztrál mondataiból.
(A későbbiekben erre is visszatérek.)
Jó esetben rokon, barát vár minket a reptéren, autóval, (hamar megértjük, hogy anélkül itt az ember elveszett)és máris kezdődik a kalandok sorozata.
A továbbiakban a kenguru-koala,sydney-i operaház és egyéb ismert jellegzetesség csak érintőlegesen kerül szóba.
Azokról a jelenségekről, fura figurákról,különös szokásokról fogok mesélni amelyek merőben eltérnek az európai fogalmaktól.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Hát ez máris érdekes !!!
VálaszTörlésFigyelni fogom a folytatást.
Közben persze, máris sok kérdés lett a fejemben, amivel aztán várhatok a következő blogtalálkozóig. . . :(
Gabi, most is kérdezhetsz, szívesen válaszolok, ha tudok :-)))
VálaszTörlésDe én olyan személyeseket tudok ám kérdezni, hogy jobb ha bele sem kezdek ! :)))
VálaszTörlésNa megpróbálom visszafogottan:
Meddig éltél kint?
Azt már írtad valahol, hogy örülsz, hogy itthon vagy. Felmenők, lemenők, vagy magad miatt?
na most csak ennyi, mert nem akarlak agyonterhelni.
Ígéretes.:)
VálaszTörlésIzgalmas lesz fotelből kirádulni. Te ülsz és mesélsz, mi pedig köréd ülünk és hallgatunk.
VálaszTörlésGabi ! Nem túl sok titok van az én életemben, odakint is sokan ismertek, mert tevékeny voltam a közösségi életben. Majd erről is írok neked bővebben. Most a kérdésedre : 20 évet éltem, dolgoztam Au.-ban. Édesanyám, Hugom és családja él Melbourne-ben, ők már 1965 és 1970 óta.
VálaszTörlésTöbb okból boldogít az itthon lét, elsősorban elmúlt a honvágy, másodsorban a gyerekeink miatt, akik már régebben hazajöttek.Ahhoz, hogy megtudja az ember, mit jelent a Haza, el kell menni. Olyan mint a levegő, akkor tudjuk meg, hogy van, amikor már nincs :-)
Trendo, nem szeretnék csalódást okozni :-)
VálaszTörlés(kicsit lámpalázas vagyok:-)
Györgyi, szívesen mesélek egyszer személyesen is, majd sort kerítünk rá :-)
VálaszTörlésSzerintem Györgyi úgy gondolta, hogy itt a blogban ülünk körülötted ! :)
VálaszTörlésNa ez érdekes amit írtál, megmondom miért kérdeztem ezeket. MI 9 évet éltünk Brüsszelben, ebből az utolsó 4 avval ment el, hogy azon téptük magunkat, hogy haza, vagy nem??? A lányainkat kétszer borítottuk ki, egyszer óvodás korban, aztán gimikezdés előtt. De itthon vagyunk, és az vigasztal, hogy a családomhoz közel vagyok.
Ezért érdekelt, hogy ki miért ?. . . .
Gabi, értettem Györgyit, de azt is komolyan gondoltam, hogy jó lenne személyesen. Ez most elmaradt, de remélem egyszer pótoljuk.
VálaszTörlésA történetünk ennél sokkal bonyolultabb, ez a leegyszerűsített változat, bővebbet majd máskor.
Őszinte kíváncsisággal várom a folytatásokat. Ha tanácsolhatok bármit is, hát csak azt, hogy ne própálj profi idegenvezető lenni. Útifilmet láthatunk sokat, de kevés személyes, hiteles beszámolót. Bocs, hogy előre belevauuú... :) a forgatókönyvedbe!
VálaszTörlésKöszönöm Trendo, kicsit el térnék a megszokottól, majd meglátjuk mi lesz belőle:-)
VálaszTörlésIgazán nem szeretnék türelmetlenkedni, de nincs kedved a folytatásba beavatni minket?
VálaszTörlésNem valami huncutság részemről ez a halogatás, csak kevesebb volt az időm, de igyekszem. Annál is inkább mert jólesik az érdeklődésed. Köszönöm:-))))
VálaszTörlésSzia! Én is szívesen olvasok más országbéli élményeket is.Jövök olvasni!
VálaszTörlésCsodálatos olvasmány az írásod. Köszönöm. Élvezem és örömmel várom a folytatásokat. Persze ígérem többet nem türelmetlenkedem. :)
VálaszTörlésÉva, szeretettel várlak a továbbiakban is:-)))
VálaszTörlésGyörgyi, kifejezetten jólesett a türelmetlenséged és arra sarkalt hogy ne hanyagoljam el az írást, köszönöm:-)))