2011. április 18., hétfő

Vérteskozmai kirándulás




Olyan szép volt a vasárnapi időjárás, amilyet csak kívánhat az ember áprilisban.
Nosza, kerekedjünk fel, mondta életem párja, s úgy is tettünk. A Vértes távolról szelídnek tűnő, inkább dombra mint hegyre hajazó, vonulata kellemes közelségben van hozzánk.Egyik, talán legszebb falva Vérteskozma. Oda indultunk.
Ez egy zsákfalu a Tatára vezető út mellett, alig három kilóméterrel beljebb az erdőben.
A falu történetében kétszer is előfordult az elnéptelenedés, de mindannyiszor újra benépesült. Először a török időkben menekült el a lakossága. Másodjára pedig a idetelepeített szorgos, rendet s munkát szerető svábságot űzte el a történelem akkori formálóinak könyörtelensége.
Halottaiból újra feltámadott, s szebb lett mint valaha.
Lakói hajdan bányászatból éltek,s a kis bányászfalucska jellegzetes fehérre meszelt házakból állott, a zsalugáterek, kapuk és kerítések pedig feketére voltak festve.
Mára csak egy ilyen maradt.
Üdülőfalu lett, s az örökségből megmaradt a szépre, tisztaságra törekvés.
Mindegyik ház tulajdonosa és felújítója megőrizte a ház és a kert eredeti formáját, de a színek változtak, és természetesen kényelmesebb lett bennük az élet.
Sok épület van külföldi tulajdonban, vagy a nyaraló vendégek jönnek messzi országokból.
Példaértékű a helység közösségi élete is, az elűzöttek, és azok leszármazottai pedig vissza-visszajárnak.
Az ősszel halottaknapja táján jártunk ott,s a temetőt szorgosan gondozták, sok szép virággal, mécsesekkel díszítették.
Szombati kirándulásunkkor a magunkkal vitt elemózsiát a templom dombján kialakított pihenő parkban eszegettük , mikor egy hölgy aromaterápiás előadásra invitált minket.
Bár érdekesnek ígérkezett, mi, a sok téli tespedés után mégis a gyaloglást választottuk. Így sem jártunk rosszul.Késő délután volt már, az erdő elcsendesedett, csak náhány kerékpárossal találkoztunk, meg madarakkal, őzikével.
A közelebbről már korántsem szelíd, sziklás, erdős dombok állatvilágában még megtalálható a vadmacska, a hiúz és a kőszáli zerge is.
Parlagi sast, kerecsensólymot nem láttunk, de a ritka kékgerlét sikerült sokáig megfigyelnünk.
A Vértes úgynevezett natúrpark, ami fokozottan védett természetvédelmi területet jelent, igy a kankalinnal borított erdőalja háborítatlanul virult tovább, és ibolyát sem szedtünk, pedig nagy volt a kísértés, hogy a különlegesen szép színű, illatos virágokból, régi szokás szerint, legalább egy csokrocskát vigyünk haza.

9 megjegyzés:

  1. Pontosan olyan hely, amit nagyon szeretek.

    VálaszTörlés
  2. Éva, jártál már ott? Ha nem, látnod kellene, mert valóban nekedvaló hely :-)))Sajnos ez a kis film csak sejteti, hogy milyen, én meg nem készítek közszemlére képes fényképet :-(((

    VálaszTörlés
  3. Köszi a beszámolót! Nagyon kellemes helynek tűnik!

    VálaszTörlés
  4. Tipitá, valóban nagyon kellemes, sokkal inkább, mint innen kiderül :-)))

    VálaszTörlés
  5. Hű nem ismertem ezt a helyet, de egyszer biztosan elmegyek ide. Köszönöm a szép képeket és a leírást.

    VálaszTörlés
  6. Kovtama, üdvözöllek szerény "hajlékomban" :-)))
    Nem bánod meg ha meglátogatod ezt a helyet, itt is működik a "genius loci" :-)))

    VálaszTörlés
  7. Kedves blogíró! úgy találtam ide, hogy beütöttem a Gántra vivő buszjárat idejét, persze ott úgy volt, hogy Vérteskozmai elágazás. Mit tudsz te erről a dologról? ti. hogy Gánt, a "piros katlan", vagyis bányamúzeum és tanösvény, azonkívül a még Gánthoz tartozó Harasztos (szintén piros) a Volán szerint itt kell legyen és ha én az említett elágazásnál leszállok a buszról, meg is találom valamelyik gánti egységet?
    Előre is köszönöm, ha valaki érdemben válaszol, ugyanis szeretnék újra odamenni (egyszer már voltam, de csoportbusszal).

    VálaszTörlés
  8. Selbia, azt tudom, hogy a két hely nincs messze egymástól, de én biza oda nem találnék. Azt javaslom, hogy nézd meg a buszjárat telefonszámát és kérdezd meg őket, vagy keresd meg Gántot az útvonal tervező segítségével.Szerintem a két hely ahhoz túl messze van egymástól, hogy az elágazástól oda gyalogoljál.

    VálaszTörlés
  9. Igen, ez így lehet, mert mikor csoportosan kirándultunk, a Harasztos után akkor is a buszunkkal mentünk a múzeumhoz. Sőt, még előbb a Harasztosból is elég sokat gyalogoltunk ki a buszhoz, mert nagyon dagonya volt az erdei kocsiúton. Hát, lehet, hogy telefonálni kellene - még egyszer köszi, hogy vetted a fáradságot és írtál!

    VálaszTörlés