2011. június 22., szerda

Az emberi hülyeség végtelen.......




....és azon is túl, nagy darabokban lóg a világűrben. Ezt akár idézőjelbe is tehettem volna, mert hajdanvolt matematika tanáromtól származik. Az igaz ugyan, hogy nem kifejezetten arra a jelenségre értette amelyről szólni kívánok, de azt most már fedje a feledés homálya.
Amiről szólnék az egy furcsa viselkedésmód, melyet csak a tapasztalt lélekbúvárok tudnak megmagyarázni.
Arról lenne szó, hogy miért kattannak rá,egyébként értelmesnek tűnő emberek, a különböző akciókra, és kiemelten arról, hogy miért tülekednek egy-egy nyitási akciónál.
A Kossuth-rádióban hallottam ma reggel egy különösen eszement eseményről, gondolom emlékeztek a "talicskás" őrületre.
Erről azután eszembe jutott, hogy minap Agárdon megnyílt egy új (csak ott új)szupermarket. Nyitási ajándékként valami műanyag dobozkát kaptak azok akiknek jutott. Nos, ezért a filléres vacakért álltak sorba és tiporták egymást az emberek.
Ha azt hinnénk, hogy a nálunk jobb módú országok lakosai másképpen viselkednek, akkor tévedünk.
Ausztráliában, ezen belül Melbourne-ben, van egy nagyon elegáns és drága áruház, a Myer,ahol gyakran van kiárusítás. Ilyenkor a gazdag emberek, főként nők, magukból kivetkőzve ölik egymást a bejutásért, néhány dollár megtakarítás lehetősége miatt.
De , hogy ne ostorozzak csak másokat, elmesélem a saját esetemet. Ez ugyan nem nyitási akciós, de nagyon jellemző.
Először jártam életemben nem szocialista országban, amikor vagy harminc évvel ezelőtt Melbourne-ben voltam látogatóban. Akkor még híre-hamva sem volt itthon a bevásárló központoknak, ott láttam először. Bevallom káprázott a szemem és egyik ámulatból estem a másikba. Olyan árubőséget, mint ott, én még sohasem láttam.
Ami a leges-legizgalmasabbnak tűnt, az volt, hogy felfedeztem, az egyik kijáratnál kicsi dobozokban valódi almalevet osztogattak "ingyen". Elfogott valami lázas kapzsiság,s mivel több ki és bejárat volt, rávettem Édesanyámat, hogy mindegyikhez többször is menjünk , s mindketten kapjunk a gyümölcsléből.
Anyám csendesen somolygott, de részt vett az én "magán akciómban" , melynek eredménye többtucatnyi almalé volt. Hazavittük, és azt mondta, most addig iszod, míg el nem fogy.
Hosszú időnek kellett eltelnie mire újra megszerettem ezt a nedűt.

19 megjegyzés:

  1. Jó és igaz írás!:) Amúgy meg, hogy az emberek egy kis potyához jussanak, sok mindenre képesek. Saját tapasztalat is ez, anélkül, hogy általánosítanék. Ha nagyon nagy szükségük lenne rá, mert szegények, akkor megérteném. De általában nem azok tolonganak.
    Akkor te is belecseppentél rendesen az almaleves sztoriba.Anyukád nagyon bölcsen kezelte a dolgot.:-)
    :-)

    VálaszTörlés
  2. Éva, a dolog pikantériája, hogy a rászorulók sokszor még azt sem fogadják el ami jár nekik.
    Később, mikor már kinn éltem, megtanultam, hogy nincs "ingyen ebéd". Azt az elosztogatott almalé árat valakik búsásan megfizették.

    VálaszTörlés
  3. De jó ez a történet.:) Hát én itthon is és ha nem itt élnék talán külföldön is az antivásárlók táborát gyarapítanám. Ugyan is szabályosan utálok vásárolni, boltba járni. Engem a hideg is kiráz, amikor tudom, hogy most már aztán tényleg nincs a hűtőben szinte semmi és nagybevásárlást kell "csapni". Komolyan mondom, hogy a vásárlás végére még a tenyerem is izzad. Én nem tudom miért van az, hogy egyes családoknak az a hétvégi program, hogy gyerekestől, kutyástól mennek, tologatják a kocsikat és vásárolgatnak. Ahelyett, hogy valami értelmes programot szerveznének maguknak. A hétvégi bevásárlást pénteken is meglehet ejteni, vagy mondjuk csütörtökön.

    VálaszTörlés
  4. Nekem sem öröm ünnep a bevásárlás.Én egy kis boltban szoktam megvenni amire szükségünk van.Húst a húsboltból,ruhát meg szinte alig veszünk. Sokan nem értik miért nem járok áruházakba. Azt a sok FELESLEGES árut még látni sem bírom . Akció?!Minek az! Csak azt vegyük meg amireVALÓBAN szükségünk van!!!!

    VálaszTörlés
  5. Olvastam, hogy hivatalosan is mentális betegséggé nyilvánították a shopping fever, vagy magyarul vásárlási kényszer néven elterjedt viselkedési-lelki anomáliát. Az is érdekes, hogy állítólag egy átlagvásárló az általa megvásárolt termékek közel tíz százalékát soha nem fogja felhasználni…a „szegény” shoppingláz-as szenvedélybetegnél ez az arány meg gondolom 100 és 50 százalék között van.
    Én imádok vadászni régiségekre a bolhán, a könyvek is kísértésbe visznek, és egyébként - vessetek meg - kissé (?) reklámzabáló vagyok, mert egy JÓ reklám miatt néha elcsábulok, na

    VálaszTörlés
  6. Kovtama,hajdanában az úgy volt, hogy kellett egy kiló kenyér és elmentünk a kenyérboltba. Kellett egy pár cipő, nos azt a cipőboltban kerestük, mert már a reklám is megmondta, hogy " cipőt a cipőboltból", ha valaki nem tudta volna :-)))
    Nem volt árubőség, de volt minden ami kellett.
    (ill. volt olyan is, hogy semmi sem volt, de azt már csak az elbeszélésekből tudom)
    Ma sem vásárol mindenki aki ott tolong, ám mivel vannak filléres vacakok is, megkaphatják a vásárlás illúzióját.
    A havi nagy bevásárlás (élelmiszerből) a szükséges rossz kategóriájába tartozik nálam is.

    VálaszTörlés
  7. Piroska, de jó, hogy itt vagy ! Kár hogy nincs blogod, már kerestem :-)
    A bölcs és puritán vásárlási szokásodból arra következtetek, hogy közel lehetsz az én koromhoz.
    Én is kezdek visszatérni a kisebb boltokhoz. Van is elérhető közelségben vegyesbolt, zöldséges, hamarosan nyílik egy hentes is. Van gyógyszertár, posta. Sokkal több nem is kell :-)))

    VálaszTörlés
  8. Katalin, én 30 évvel ezelőtt kigyógyultam mielőtt elhatalmasodott volna rajtam a betegség :-)))
    A turkálókban szívesen matatnék, de errefelé nincsen.Ausztráliában remek turkálók voltak, még ezüst tárgyakat is lehetett találni néha, meg márkás ruhákat. Ezeket különböző szeretet szolgálatok működtették és valóban fillérekért lehetett jó dolgokat találni, csak gazdagabb negyedek boltjait kellett felkeresni.Voltak olyan turkálók ahol egy, mondjuk ötszáz dolláros, póló "csak" kétszázba került. Itt a gazdagok turkáltak. A tévé reklámjai idegesítenek a harsányságukkal és az idétlenségeikkel, de a szórólapokat átnézegetem én is :-)))

    VálaszTörlés
  9. Na, a könyvesbolt és a régiség nálam is kivétel.:) Azokat mindig szívesen nézem és kutatom órákig. Alterego én magát a hétvégi programot értettem azon, hogy nem értem miért lehet program, kikapcsolódás egy bevásárlás? Vagy ahogy írtad a csak nézelődés, ha már úgy sem futja rá....mondjuk kimegyek a vásárba, nézelődöm az ócskásoknál, olvasom a régi könyveket, megfogom a régi tárgyakat, megszagolom..az más, mint amikor elmegyek a plázába és megnézem, hogy melyik lcd tv-re nem futja. nem mintha igényem lenne rá, csak ahogy írtad sokan csak ábrándoznak. aztán vesznek valami szarságot, ha már ott vannak. Na ez a kényszeres vásárlás amit Kati is írt, hogy nem kell, de erre futja, megveszem. Én a könyvekkel vagyok úgy, hogy bizony baromi nehezemre esik a boltban hagyni egy jónak tűnő könyvet. Ha nyernék a lottón az első utam biztosan könyvesboltba vezetne. Aztán mennék utazni a rahedli könyveimmel.:):)

    VálaszTörlés
  10. Imádok bloggot olvasni pláne ha ilyen jó cikkeket lehet találni és a kommentek is találoak és tetszik,hogy meg is beszélitek!

    VálaszTörlés
  11. Kovtama, igazságod vagyon, a könyv és a könyvesboltok kivételek, oda "illik" hétvégén is beülni , sőt, kimondottan finom szabadidős dolog.
    És jó könyvekkel utazni az maga a Meny-ország :-)
    Én megelégszem a könyvtárral is, ha másként nem megy, gondolom Te is. Ott is jó üldögélni :-)

    VálaszTörlés
  12. Éva withe vintage, köszönöm! A pozitív hozzászólás mindig jólesik. Gyere máskor is, jó, hogy itt voltál !
    (Az ellenkező véleményt is elfogadom:-)

    VálaszTörlés
  13. Mi ez az előfizetés emailben itt a küldés mellett ???
    Talán előfizetéses lett a Google szolgáltatás ???
    Mostanában nem értek semmit.
    Bocsi de legalább most sikerült elküldenem valamit. . . .

    VálaszTörlés
  14. Megnéztem ezeket a régi reklámokat, és feltűnt, hogy mennyi terméket gyártottak akkoriban Mo-n... Hol van ez ma?

    VálaszTörlés
  15. Gabi, én ilyen előfizetéses dolgot nem látok, és nem is tudok róla. Viszont sikerült kommentelned, csak nem tudom ,hogy mit akartál mondani :-)))
    Várlak vissza!

    VálaszTörlés
  16. MissMigrans, volt, nincs :-(((
    Amerre járjuk az országot mindenhol romos, elhagyatott üzemeket látni, kihalt állattartó telepeket. Szomorú, de érezhető a tendencia az iparunk és mezőgazdaságunk elsorvasztására.
    Mi meg vehetjük a drága és idegen vacakokat.

    VálaszTörlés
  17. Alterego!
    Tulajdonképpen nem tudok semmi bölcset hozzászólni, csak nagyon bosszantott, hogy ha akarnék sem tudnék, végére akartam járni a dolognak!
    Egyébként én is gyűlölök vásárolni!!! és engem reklámmal nem igen vesznek rá semmire, mert vagy kell a cucc,vagy nem. A pontgyűjtésben sem veszek részt sosem, mert avval is csak olyanra akarnak rávenni amit én nem akarok.
    Na, hát csak ezt akartam :))))

    VálaszTörlés
  18. Gabi, de jó, hogy visszajöttél :-)))
    Jól mondod, az eladhatatlant akarják ránk sózni.
    A reklámok rám sem hatnak, csak azért mert reklámokban láttam még sosem vettem semmit.
    Viszont ha átnézem a prospektusokat és valamit egyébként is vennem kell, érdekel, hogy hol a legolcsóbb.

    VálaszTörlés