2011. január 21., péntek

Az Óperenciás tengeren, de még az Üveghegyeken is túl.....6.




Melbourne-ben , ahol éltem, nem gyakran fordul elő hóesés. Az évszakok nem tagozódnak élesen elkülöníthető négy részre, ha valaki havat akar látni sokat utazhat, hogy a vágya teljesüljön, mert a tél igen enyhe.
Elég ellentmondásos élmény az eukaliptusz fákon havat vagy zúzmarát látni, bár nagyon ritkán, rövid időre, megpillanthatunk hópelyheket a város magasabban fekvő kerületeiben.

Aki sielni vágyik, legkevesebb 150 kilométert utazhat, ám feltehetően jómódú, mert a téli sport Ausztráliában meglehetősen drága.
Az igazán alpesi jellegű helyekre 350-400 km.-t is autózhattunk, ahol már 1800 méter magasan, szinte Ausztriában érezhettük magunkat. Ott még kutyaszánon is utazhat akinek éppen ahhoz van kedve.
Mivel a hó, és a jeges sportok különlegességnek számítanak, amikor évi rendszerességgel, májusban, megérkeztek Warren Miller filmjei, a tél és a téli sportok szerelmesei igyekeztek minél előbb helyet foglalni abban a csinos, régitípusú moziban, ahol vetítették őket.
Az amerikai Warren Miller fénykorában amatőr sielő-sportoló volt, és számos verseny nyertese.
Idővel áttért a sielős filmek forgatására, és máig közel 600 különböző hosszúságú filmet készitett.
Túlzás nélkül állíthatom, hogy nem sok havas vidéke létezik földünknek ahol ne járt volna a forgató csoportjával.
A világ legjobb, legmerészebb sportolói tartanak vele, hogy extrém túráinak főszereplői legyenek. Nemcsak a tájak szépsége lélegzet elállító ezekben a filmekben, hanem a sielők és snow-boardozók teljesítménye is.
A legmeredekebb hegyekről, szűz hóban száguldanak le, szökkennek szikláról- sziklára,
röppennek át minden akadályon, szakadékon, tavacskán, bármin ami elébük kerül. Esnek is nagyokat, de kéz és lábtörés vagy nem esik, vagy nekünk, nézőknek, nem mutatják.
Pedig sokszor került a stáb életveszélyes helyzetbe. Nevezetes és emlékezetes, amikor Új-zélandban egy forgatás közben kitört vulkán elől menekültek Warren Miller és egy síbajnoknő. A témához illő, remek,ritmusos zene is fokozza a hangulatot.

Ezek a filmnapok nem csak a megszokott -jegyet veszek, beülök, megnézem, hazamegyek-élményt nyújtja.Ilyenkor a kereskedők kiállitják legmodernebb, télisporthoz kapcsolódó árúcikkeiket, szép , szines kiadványok készülnek az alkalomra, utazási irodák csalogatják az embereket a Föld legszebb havas tájaira. Ihatjuk a világ tetejéről, gleccserek jegéből olvasztott friss, természetes vizeket.
A mozijegyek tombolajegyként is szolgálnak, komoly nyereményeket kaphatnak a szerencsésebbek. Természetesen, sífelszerelést, utazást a havasokba stb.

Igazi télies, fesztivál hangulat uralkodik az enyhe melbournei télben.
Ilyenkor megjelenik a film készítője , Warren Miller is akit nagy ovációval fogad a közönség.

A fenti filmösszeáálítás cime: A tél gyermekei. Valójában felnőtt emberekről szól, akik egész életükben gyermeki lelkesedéssel, félelem és gátlások nélkül hódítják meg a legveszélyesebb, elképesztően meredek lejtőket. Menekülnek a maguk előidézte lavinák elől.Itt éppen Alaszkára igyekeznek. Nincs főpróba, a tájat előszőr helikopterről mérik föl, a többi.... meglepetés, lesiklás közben.
Lám, ez az alaszkai túra is elég "meredek" vállakozás volt.

15 megjegyzés:

  1. Kaptál tőlem egy díjat! Nézz be hozzám!

    Jó volt olvasni a beszámolódat az Óperencián túli világról!

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szeretem az írásaidat! Igazán érdekesek. Olyan világba visznek engem, amire valóban kíváncsi vagyok, és ahová nem valószínű, hogy valaha is eljutok. Így a Te szemüvegeden át én is láthatom, s nekem tetszik ez a szemüveg!

    VálaszTörlés
  3. Tipitá, köszönöm az újabb díjat, jólesik, hogy gondolsz rám, de ennél is jobban, ha szívesen olvasol nálam :-)))

    VálaszTörlés
  4. Orbigabi, én viszont erősen remélem, hogy a hátralévőben megtapasztalhatom az általad oly érzékletesen lefestett Toscana-t.
    Jön még majd néhány Ausztráliás történet :-)))

    VálaszTörlés
  5. Toszkána csak egy ugrás. Ausztrália kicsit odébb van... Hajrá!

    VálaszTörlés
  6. Gabi ,Ausztrália szuper hely a túristának, de ott élni....bár sokaknak sikerül.
    Én most már csak inkább Toszkánába :-)))

    VálaszTörlés
  7. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  8. Én is Toszkánába vágyom, de szívesen olvasom az ausztrál beszámolókat.:-)
    (Bocs', hibáztam, el kellett távolítanom az előző bejegyzésem.)

    VálaszTörlés
  9. Éva, én is szívesen mennék Toszkánába, de nem dőlök a kardomba, ha a kiszabott időmben "csak" Magyarországot járhatom. Ehhez kellett "az" a húsz év.
    Ausztráliáról pedig elmesélném azt is amit Ti kérdeztek, nem csak azt amiről én gondolom, hogy érdekelhet Benneteket :-)))

    VálaszTörlés
  10. Én sem dőlök, nem is dőltem. Még nem jártam ott, Magyarországot viszont egyre inkább bejárom.
    Ennek ellenére vágyom Olaszország azon részét megnézni.
    Vannak akadályozó tényezők.

    VálaszTörlés
  11. Éva, egyetértek (tünk),és sajnos az akadályozó tényezők itt is megvannak, de talán valami fapados módszerrel megoldható, ha egyre gondoltunk :-( :-)

    VálaszTörlés
  12. Egyre nagyobb érdeklődéssel figyelem a beszámolóidat. Csodás világot társz fel előttünk. Toszkánába az ételekért és az emberekből áradó életkedvért mennék. Ausztráliába pedig kíváncsiságtól hajtva felfedező körútra indulnék. Nagyon másoknak érzem a beszámolód alapján őket. Ép ezért nagyon izgatnak.

    VálaszTörlés
  13. Györgyi, igazad van, valóban merőben más világ amelyet próbálok megismertetni veletek. Többnyire a humorosabb, vagy könnyedebb dolgokról írok, de ahogy mondani szokás ott sem minden fenékig tejfel, ám túristaként, tömött tárcával, maga a csodák birodalma.

    VálaszTörlés