A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ozi-ország. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ozi-ország. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. február 23., szerda
Az Óperenciás tengeren, de még az Üveghegyeken is túl.....8.
Ausztráliában ennünk is kellett. Ez most bizonyára komikusan hangzik, hiszen enni mindig és mindenhol kell.
Nem volt ez olyan mulatságos, mint gondolnád kedves olvasó, mert a bőség országában, egy európai , azon is belül magyar gyomorral megáldott lény, nagyon sok megalkuvásra kényszerült. Az sem ártott, ha elég leleményes volt. De erről majd később.
A birkák országában (és itt most ne a pejorativ jelentésére gondoljatok, hanem a négylábú változatra) természetesen sok a birka. Így ez nem igaz, mert rengeteg, mondhatnám számtalan birka él és legelészik mindenfelé. Városokon kívűl és városokon belül is. A gyanútlan utazó nézelődik a "világ legnagyobb falujának" is nevezett Melbourne városában, és egyszercsak egy - mikor nem is számítana rá- farmot talál. Lovakkal, birkákkal, lovasokkal, birkarágta füvetlen dombokkal.
Ahol ennyi a birka ott elengedhetetlen, hogy birkahús is legyen. Van is. Bizony, mindenhol. A szagával egyetemben.
Ausztrália lakosságának fő húsforrása volt a "hőskorban", és maradt a mai napig.
A megátalkodott pesti viszont tejfölös paprikás csirkére vágyik, galuskával, uborkasalátával.
Sok évtizeddel ezelőtt egy magyar család tejfeldolgozó üzemet létesített és ők kezdtek el tejfölt is készíteni. Mikor mi megjelentünk a Dél-csillaga alatt, már lehetett tejfölt kapni, de a magyarokon kívűl, senki nem tudta mire való.
Egyszer az első munkahelyemre , egy üzembe, ebéd gyanánt tejfölt vittem. Munkatársaim gyanakodva nézték ,vajon mi lehet az a furcsa fehérség, majd rövid tusakodás után kóstolót kértek. Fogalmuk sem volt róla, hogy mit esznek.
Nem csak a tejföl volt különlegesség az átlag ausztrálnak, ide sorolhattuk a karalábét, a zellergumót, azt is ha nagyobb mennyiségű paprikát vettünk lecsónak, az őrölt pirospaprikát, a szaloncukrot, a finom cukrászsüteményt, a fokhagymás kolbászt és általában a fokhagymát... és sorolhatnám napestig.
Juhtúró sem volt. Ha kőrözöttre vágytunk krémsajtot vettem és márványsajttal tettem csípősebbé az ízét. Később egy- szintén magyar -familia fűszerek gyártásába kezdett, és lett őrölt paprika is. Igaz a színe kissé halovány volt, de paprika helyett :-) jó volt.
Így történt, hogy teltek-múltak az évek és egyszercsak természetes szereplővé vált az előbb említett paprikás csirke a magyarok asztalán, sőt megkedvelték az Ozik is.
(folyt.köv.)
2010. október 21., csütörtök
Az Óperenciás tengeren, de még az Üveghegyeken is túl .... 1.
Több oka is van annak, hogy ezt a címet választottam.
Először is mesélni szeretnék Nektek egy országról. Másodsorban, mindazoknak akik még nem jártak Ausztráliában, csak olvastak, hallottak róla, mesebeli országnak tűnik. Nem is tévednek túl nagyot.
Kolbászból ugyan nincs a kerítés,-szerencsére, mert az ozi kolbásznál nem könnyű rosszabbat találni- de sok a különlegesség , amelyek csak arra az országra jellemzők.
Hogy mennyire nem mese, magatok is láthatjátok, csak elő kell venni a térképet.
Óriási földrész , ugyanakkor egyetlen ország van rajta, melyet végeláthatatlan, óperenciás- óceánok vesznek majdnem teljesen körbe. Ahol nincs óceán, ott is tenger van.
Ami pedig az Üveghegyeket illeti, nem véletlenül írom nagy betűvel, mert léteznek, de róluk majd később ejtek szót.
Ha Ausztráliába el akarunk jutni, fel kell készülnünk rá, hogy minden eddiginél hosszabb, fárasztóbb, de kalandos és élménydús nap, vagy napok várnak ránk.
Ha túléltük a repülőutat, rögtön a repülőtéren ér az első meglepetés. Bármennyit is tanultunk angolul, bármelyik nyelviskolában, esetleg valahol angol nyelvterületen, mégsem értünk egy árva szót sem a született ausztrál mondataiból.
(A későbbiekben erre is visszatérek.)
Jó esetben rokon, barát vár minket a reptéren, autóval, (hamar megértjük, hogy anélkül itt az ember elveszett)és máris kezdődik a kalandok sorozata.
A továbbiakban a kenguru-koala,sydney-i operaház és egyéb ismert jellegzetesség csak érintőlegesen kerül szóba.
Azokról a jelenségekről, fura figurákról,különös szokásokról fogok mesélni amelyek merőben eltérnek az európai fogalmaktól.
Az Óperenciás tengeren, de még az Üveghegyeken is túl...
Érdekességek és furcsaságok Ausztráliáról.
Hamarosan "majd csak kisül belőle valami" :-)))
Hamarosan "majd csak kisül belőle valami" :-)))
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)